Az ágyi poloska (Cimex lectularius) a legtisztább lakásokban is megjelen­het, akár egy nyaralás után a szállodából hazahozott példánnyal Akár egy használt bútordarabbal, ruhadarabbal is bekerülhet. Általában éjszaka táp­lálkoznak, az ember vérét szívva. A csípésre többnyire nem ébrednek fel, viszont az arra érzékenyek már másnap tapasztalják a rendkívül viszkető vörös csípésnyomokat. Kis fertőzöttség esetén élő példány ritkán látható, viszont árulkodó jel lehet a véres lepedő; a falon, ágy alján, polcok és a fal találkozásánál lévő fekete pöttyök (rovarürülék) és vedlések nyomai.

Az ágyi poloska 1-7 mm nagyságú rovar, erősen lapított testtel, mellyel szinte bármilyen résbe befér. A kifejlett rovar naponta 2-3 petét is lerak, amelyek 1-3 héten belül kelnek ki. A hőmérséklettől és a tápláléktól függően 20-60 nap alatt szintén ivaréretté válnak. Az ivarérett példányok két naponta 10-30 percig is szívhatják vérünket.

Magyarországon a két leggyakoribb faj a német csótány (Blattella germanica) és a konyhai csótány (Blatta orientalis). Nemcsak kellemetlen lakótársak, de betegségeket is terjesztenek.
A német csótány szalmasárga színezetű. A nőstények és a hímek is rendelkeznek szárnyakkal, de repülni nem tudnak. A nőstény magával hordja a petetokot a kikelés idejéig, 21-28 napig. Egy petetokból 30-40 lárva kel ki, majd pár hónap múlva szaporodóképes egyedekké válnak. Melegigényes faj nagy vízszükséglettel. Rejtőzködők, leginkább sötétben aktívak, szinte csak lakáson belül fordulnak elő. Kedvelik a magasabb helyeket, polcok, szekrények zugait.

A konyhai csótány nagyobb, sötét barna - fekete színű. A nősténynek nincs szárnya, petetokját lerakja, majd 10 naponként rak egy újabbat. Egy petetokban 16 lárva fejlődik 40-80 napon át. Sötétben aktívak, vízigényesek, de a szárazságot és a hideget jobban tűrik, mint a német csótány. Irtása is nehezebb mivel nem csak az épületekben él, hanem csatornákban, hőveze­tékek mentén is. Budapest utcáin éjszaka sűrűn látni is lehet őket. A rosszul szigetelt nyílászárók alatt, vagy akár a lefolyókon keresztül is bejuthatnak a lakótérbe, ezáltal folyamatos utánpótlás érkezhet.

A nyári és az őszi napok fullánkos megkeserítői a darazsak. A felmelegedésnek köszönhetően egyre több gondot okoznak ezek a rovarok. Gyorsan szaporodnak és elég agresszívek, amikor a fészek közelébe téved valaki. Vannak fajok, mint pl. a kecskedarázs (Vespula vulgaris) vagy a német darázs (Vespula germanica), melyek a falba, földbe készítik a fészkeiket. Ezek sokszor igen elérhetetlen helyen vannak vagy hatalmas - több focilabda méretű - fészket építenek, amibe több száz vagy akár ezer darázs is élhet. Ezek házilagos irtása - megfelelő irtószer és védőfelszerelés nélkül - életveszélyes is lehet!

Egy lódarázsfészek több száz lakójával és hatalmas építményével elég félelmetes látvány. A lódarázs (Vespa crabro) mérge nem erősebb más darázsfélék mérgétől, de szúrása sokkal fájdalmasabb és ha egy egész kolónia támad az emberre, az végzetes is lehet.

A darázs több kórokozót hordoz magán, mint egy házilégy, így nem elhanyagolandó az enterális betegségek terjesztésében.

Hazánkban a leginkább problémát okozó fajok a kerti hangya, kis fekete hangya (Lasius niger), házi hangya, fáraóhangya (Monomorium pharaonis) és a lóhangya (Camponotus vagus). Ezek közül kifejezetten a lakásokban élő melegigényes faj, a fáraóhangya. Nagyon aprók 2-2.5 mm hosszúak, vörösessárga színűek. A kolóniát az épület falában alakítják ki, leginkább a meleg vízvezetékek mentén. Akár több száz királynő is él a kolónián belül, melyek mindegyike több száz petét rak le. A peték gyorsan, 5-6 nap alatt kikelnek. Az épületbe behurcolással kizárólag passzív úton jut be, de a csővezetékek mentén tovább­terjed. Mindenevők, bármely élelmiszert elfogyasztják. A fáraóhangya irtása kizárólag mérgezett csalétekkel lehetséges, ami igen hosszú időt vesz igénybe!

A lóhangya leginkább a ház körüli fakorhadékokban vagy éppen a ház szigetelését borító nikecelben találja meg a megfelelő életfeltételeket. A szigetelés teljes szétrágásával, vagy a fa nyílászárók rongálásával jelentős károkat okoznak. Irtásuknál fontos a ház körüli faanyagok, korhadékok mielőbbi eltávolítása.

Magyarországon kb. 50 bolhafaj fordul elő. Ezek közül általában a kutya- , macska- és emberbolhával (Ctenocephalides canis, C. felis, Pulex irritans) lehet dolgunk.

2-4 mm hosszú fényes, sötétvörös vagy gesztenyebarna, lapos rovar. A nőstény szabad szemmel alig látható petéit (4-500 db) a földre hullajtja. A petékből kis szőrös testű hernyószerű lárvák lesznek, melyek a földön a por, szemét szerves anyagaiból táplál­koznak és fejlődnek. A hőmérséklettől és páratartalomtól függően nyáron 30-45 nap alatt kifejlődnek, télen ez 6 hónap is lehet. Három vedlés után a lárvák bebábozódnak, majd mikor megérzik, hogy az áldozat belép a helységbe, a lépések hangjára egyszer­re kikelnek és ráugranak. Vérszívás után leugrik a testről és sötét helyen pl. ágyneműk között, kárpitozott bútorok vagy levetett ruhákban bújik meg. Táplálék nélkül 1-3 hónapig életben marad. Passzív úton terjed, általában erősen elbolhásodott helyről felkapaszkodik az emberre, állatra aki így magával viszi az otthonába. Bolhák elsza­porodására alkalmasak a rögzített pad és széksorok, ahol nehezebb takarítani (mozik, színházak, buszok tantermek).

Az egerek és patkányok az ürülékükkel, vizeletükkel, rágásukból adódóan nyálukkal, de még a szőrükön is rengeteg kórokozót szállítanak, terjesztenek. Többek között a fertőző agyvelő­gyulladást és a salmonellózist is. A gazdasági károk sem elhanyagolhatóak, mint a tárolt élelmiszerek megrágása, bepiszkolása vagy akár vezetékek elrágása, melynek okán akár tűz is keletkezhet. Ezek a rágcsálók nagyon szaporák. Ha nem kezdjük meg időben irtásukat, pár hónapon belül hatalmasra duzzadhat egyedszámuk. A hungarocell falszigete­lésekbe kitűnő járatokat és fészkelő helyeket építenek ki maguknak és szinte bárhová eljutnak.

Az egerek 2 hónapos korukban válnak ivaréretté, általában 6-8 egyedet ellenek. Életüket akár 1-3 nm is leélik, ha ideálisak a feltételek. Amennyiben van nedves tápanyag, akkor vízre sincs szükségük. Kíváncsi állatok, így a különböző csapdák jól alkalmazhatóak.
A patkányok 3 hónaposan válnak ivaréretté és évente 6-8 alkalommal 4-10 kölyköt is elhetnek! Óvatos állat, próbaevést végez és ha beteg lesz az ételtől, jelez a többieknek, hogy ne egyenek belőle. Mindenevő és nagy a folyadékigénye. Jellemzően éjszakai állatok, nappali felbukkanásuk nagy fertőzöttségre utal.